Czuczor Gergely élete

Bencés szerzetes, költő, népdalgyűjtő, népdalíró, nyelvtudós, a Magyar Tudományos Akadémia tagja

 

c

 

Andód, 1800. december 17. – Pest, 1866. szeptember 9.

Édesapja Czuczor János földműves gazda, édesanyja nemes Szabó Anna

Andódon született Nyitra megyében, Czuczor István néven. Később, a szerzetesrendben vette fel a Gergely nevet. Gyermekéveit Érsekújváron töltötte. Nyitrán kezdte középiskolai tanulmányait, Esztergomban folytatta, s Pozsonyban végezte el. A szent Benedek-rendbe1817-ben lépett be Pannonhalmán, unokatestvérével, Jedlik Ányossal (eredeti neve Jedlik István, rendi neve lett Ányos) együtt.

1824-ben szentelték fel, s Győrben kezdett tanítani. Tanárkodott még Pannonhalmán és Komáromban is.

A Magyar Tudományos Akadémia megalakulása után (1831) levelező tag, majd 1836-ban akadémiai rendes tag lett. Ebben az évben lett tagja a Kisfaludy Társaságnak is.

Az Akadémia őt választotta a Nagy Szótár szerkesztőjévé, így Pestre költözött.

Czuczor a szabadságharc idején betegséggel küszködött, s a szótáron dolgozott. Azonban az események, Riadó című versének megírására késztették, melyben fegyveres ellenállásra szólított fel minden hazafit. A vers forradalmi indulóvá vált.

A győztes hatalom, e verséért, haditörvényszék elé állította a költőt, s hat évre, vasban eltöltendő várfogságra ítélték. Gróf Teleki József (akadémiai elnök) közbenjárására, a budai várban tartották fogva, ahol tovább dolgozhatott a szótáron. Mikor a magyar sereg a várat 1849. május 31-én visszafoglalta, Czuczor kiszabadult, azonban mikor a császáriak újra elfoglalták Pestet, először a Ferenciek zárdájába száműzték, majd Haynau 1850-ben Kufstein várába vitette.

Kegyelmet kapott 1851-ben, azonban egészsége nagyon megromlott. Ettől kezdve szinte kizárólag nyelvtudományi munkásságának élt, Pesten lakott a Múzeum körút 26. szám alatti házban. A Nemzeti Színházban is dolgozott ekkor drámabírálóként.

A szótár hat kötetének megjelenését már nem érhette meg, 1866-ban, kolerában halt meg.